Sérelemdíj fogalma

Sérelemdíj fogalmaA sérelemdíjjal védett körbe tartozik minden olyan, az ember személyét – a testét, a lelkét – ért hátrány, ami nem a vagyonát éri. A nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíjat a 2014. Március 15.-én hatályba lépett (2013. évi V. törvény) új Polgári törvénykönyv vezette be hazánkban, mint a személyiségi jogok megsértésének szankcióját. Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Korábban a jogtudomány komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy meghatározza, mi tartozik a személyiségi jogok körébe. A régi Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) még igyekezett meghatározni ezeket a jogokat, de ez csak részben sikerült. A jogalkotó belátta, hogy nem csak az létezik, amit „feltaláltunk”, „megismertünk”, amit pontosan meg tudunk fogalmazni1. Az embert körülvevő világban számtalan olyan „dolog” van, ami létezik, de még nem ismerjük teljesen. Ez az emberi személyiségi jogokra is igaz, így az új Polgári törvénykönyv már csak példálózó jelleggel nevesíti a személyiségi jogokat.

Sérelemdíjjal védett személyiségi jogok körébe tartozik például a(z):

  • élet, a testi épség és az egészség,
  • személyes szabadság, a családi és a magánélet, (önrendelkezéshez való jog, cselekvési szabadság)
  • magántitok (pl. levél, email titok) és az üzleti titok,
  • személy hátrányos megkülönböztetése (egyenlő bánásmód),
  • becsület és a jóhírnév,
  • meghalt ember emléke (kegyeleti jog)
  • személyes adatok védelméhez való jog (pl. név, lakcím és egészségügyi adatok),
  • névviseléshez való jog,
  • képmáshoz és a hangfelvételhez való jog,
  • magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelméhez való jog,
  • magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez való tartozás.

Sérelemdíj fogalomhoz tartozó felsorolás tehát nem kizárólagos, mert nem lehet minden az embert hátrányosan érintő immateriális károsodást nevesíteni.

A bírósági peres gyakorlatban a személyiségi jogok legtipikusabb esetei, amikor a más hibájából bekövetkező baleset miatt sérelemdíj jár:

  • közlekedési balesetben súlyos testi sérülést (esetleg maradandó sérülést) szenved a károsult,
  • munkahelyi baleset (üzemi baleset) során sérül meg a károsult,
  • baleset miatt a károsult elveszti közeli családtagját (a gyermek elveszti szüleit, vagy édesanyját, édesapját, vagy testvérét, vagy amikor a szülő elveszíti gyerekét a gyermek halálos balesete miatt). A hozzátartozónak jár kártérítés, amikor a rokona meghal más hibájából.

Sérelemdíj fogalmaAzzal, hogy a károkozó sérelemdíjat köteles fizetni, még koránt sincs vége a kötelezettségeinek. A Károkozó köteles a sérelemdíjon felül a károsult egyéb kárait is megtéríteni. Sérelemdíj nem csak az embereket, hanem a cégeket is védi. Személyiségi joga a cégeknek is van azzal, hogy természetesen egy cég személyiségi jogába nem tartozik bele az olyan sérelem, mint pl. az élet és az egészség megsértése. De egy cég személyiségi jogai közé tartozik a névviseléshez való joga, a jó hírnév és üzleti titkainak védelme. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. Ide tartozik pl. a kórházi műtét elvégzése, hiszen a műtét előtt a beteg belegyező nyilatkozatot tesz arról, hogy az ismertetett műtéti kockázatokat és szövődményeket vállalva megengedi, hogy az orvos megműtse. Különösen veszélyes lehet, amikor a mobiltelefon használó különböző programok (applikációk) telepítésekor széles körben hozzájárul a személyes adatainak és titkainak megismeréséhez. Pl. telefonszámok és sms-ek megismerése, akár küldése, a tartózkodási hely megismerése ismeretlen személyek által.

Sérelemdíj ügyben keressen bennünket!

error: Elnézést, de a tartalom védett!