Sérelemdíj

Fordult a kocka. A nem vagyoni kár helyett itt a sérelemdíj. Több járhat és könnyebben. Legalább is ezt várhatjuk az új polgári törvénykönyv alapján amely 2014 március 15.-vel lépett hatályba. A személyi sérülések miatt eddig alkalmazott nem vagyoni kár megszűnik, helyébe a sérelemdíj kerül. Az új törvény megkönnyíti a károsult részére a sérelemdíj érvényesítését, és egyben magasabb összegek igénylésére teremt alapot.

SérelemdíjA nem vagyoni kártérítés az általános személyiség védelem eszköze volt. Az immateriális hátrányok, mint károk megtérítését szolgálta és az eredeti állapot helyreállításának elvén alapult. Leggyakrabban a maradandó testi sérülés, valamint hozzátartozó elvesztése esetén került alkalmazásra.

A sérelemdíj szintén a személyiség védelem általános eszköze, azonban a sérelemmel okozott hátrány kiküszöbölésének elvén túlmenően célja a jogsértés büntetése is. A sérelemdíj mértékét különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a sértettre és környezetére gyakorolt hátrányos hatására tekintettel kell egyösszegben meghatározni. Emiatt a bírói gyakorlat várhatóan a korábban megítélt nem vagyoni kártérítési összegeknél magasabb összegű sérelemdíjat fog megállapítani.

Az eddig alkalmazott nem vagyoni kártérítés akkor volt érvényesíthető, ha a károsult tudta bizonyítani, hogy a károkozó jogellenesen járt el, továbbá ezzel összefüggésben a károsultat milyen nem vagyoni hátrány érte. Ha a károsult ezen három feltétel közül valamelyiket nem tudta bizonyítani, akkor nem járt neki nem vagyoni kártérítés.

Mivel egy új jogi lehetőségről van szó, ezért aki sérelemdíjat szeretne kapni, annak ajánlott alaposan tájékozódnia a sikeres érvényesítés feltételeiről. Irodánkban a megbízási szerződésről történő egyeztetés ingyenes, tehát az ügyfélnek a tájékozódásért nem kell fizetnie munkadíjat.

SérelemdíjA sérelemdíj bevezetésével egyszerűbb lett a helyzet. A károsultnak ugyanis csupán a személyiségi joga megsértését kell bizonyítania a károkozó részéről – pl.: balesetben megsérült –, így máris jogosulttá válik a sérelemdíjra. A személyiségi jogsérelem bizonyításán túl további hátrány bizonyítása nem kötelező, de ha a károsult magasabb összegű sérelemdíjat követel, akkor bizonyítania kell, hogy milyen hátrányok érték. Akitől a sérelemdíjat követelik, akkor mentesülhet a sérelemdíj fizetési kötelezettség alól, ha főszabály szerint bizonyítja, hogy nem járt el felróhatóan, illetve például a sérelem teljes mértékben a károsult hibájából következett be. Ha gépjárművel okoznak gyalogosnak személyi sérülést, csak akkor mentheti ki magát az üzembentartó, ha bizonyítja, hogy a gépjármű üzemeltetésén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be a sérülés. A bizonyítás megfordult, így ha nem bizonyítható a kimentés, akkor fizetni kell. Nem a károsultnak kell bizonygatnia egy közlekedési ügyben, hogy a károkozó milyen Kresz szabályt sértett meg, amivel neki sérülést okozott, hanem pont fordítva. Akitől követelik a sérelem díjat, annak kell igazolnia, hogy nem felelős a sérülésért. Aki tehát részben vagy egészben egy közlekedési baleset során akár zúzódást, vagy súlyosabb testi sérülést szenved el, annak az előzőek szerint sérelemdíj jár. Szintén sérelemdíj járhat pl. annak a hozzátartozónak, akinek a károsult sérülése miatt a teljes családi élethez fűződő joga megsérül, mert rokona a baleset miatt meghal, vagy jelentős gondozásra szorul. A bagatell, valódi hátránnyal nem járó látszólagos jogsérelemért ezentúl sem jár kártérítés, illetve sérelemdíj.

Sérelemdíj ügyben keressen minket!

Amint tudjuk, hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!
error: Elnézést, de a tartalom védett!