Bővül a kártérítés!

Fordult a kocka. A nem vagyoni kár helyett itt a sérelemdíj. Több járhat és könnyebben. Legalább is ezt várhatjuk az új polgári törvénykönyv alapján amely március 15.-vel lép hatályba. A személyi sérülések miatt eddig alkalmazott nem vagyoni kár megszűnik, helyébe a sérelemdíj kerül. Az új törvény megkönnyíti a károsult részére a sérelemdíj érvényesítését, és egyben magasabb összegek igénylésére teremt alapot.

A nem vagyoni kártérítés az általános személyiség védelem eszköze volt. Az immateriális hátrányok, mint károk megtérítését szolgálta és az eredeti állapot helyreállításának elvén alapult. Leggyakrabban a maradandó testi sérülés, valamint hozzátartozó elvesztése esetén került alkalmazásra. A sérelemdíj szintén a személyiség védelem általános eszköze, azonban az eredeti állapot helyreállításának elvén túlmenően célja a jogsértés büntetése is. A sérelemdíj mértékét különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a sértettre és környezetére gyakorolt hátrányos hatására tekintettel kell egyösszegben meghatározni. Emiatt a bírói gyakorlat várhatóan a korábban megítélt nem vagyoni kártérítési összegeknél magasabb összegű sérelemdíjat fog megállapítani.

Az eddig alkalmazott nem vagyoni kártérítés akkor volt érvényesíthető, ha a károsult tudta bizonyítani, hogy a károkozó jogellenesen járt el, továbbá ezzel összefüggésben a károsultat milyen nem vagyoni hátrány érte. Ha a károsult ezen három feltétel közül valamelyiket nem tudta bizonyítani, akkor nem járt neki nem vagyoni kártérítés. A sérelemdíj bevezetésével egyszerűbb lett a helyzet. A károsultnak ugyanis csupán a személyiségi joga megsértését kell bizonyítania a károkozó részéről – pl.: balesetben megsérült –, így máris jogosulttá válik a sérelemdíjra. A személyiségi jogsérelem bizonyításán túl további hátrány bizonyítása nem kötelező, de ha a károsult magasabb összegű sérelemdíjat követel, akkor bizonyítania kell, hogy milyen hátrányok érték. Akitől a sérelemdíjat követelik, akkor mentesülhet a sérelemdíj fizetési kötelezettség alól, ha főszabály szerint bizonyítja, hogy nem járt el felróhatóan, illetve például a sérelem teljes mértékben a károsult hibájából következett be. Ha gépjárművel okoznak gyalogosnak személyi sérülést, csak akkor mentheti ki magát az üzembentartó, ha bizonyítja, hogy a gépjármű üzemeltetésén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be a sérülés. A bizonyítás megfordult, így ha nem bizonyítható a kimentés, akkor fizetni kell. Nem a károsultnak kell bizonygatnia egy közlekedési ügyben, hogy a károkozó milyen Kresz szabályt sértett meg, amivel neki sérülést okozott, hanem pont fordítva. Akitől követelik a sérelem díjat, annak kell igazolnia, hogy nem felelős a sérülésért.

Aki tehát részben vagy egészben egy közlekedési baleset során akár zúzódást, vagy súlyosabb testi sérülést szenved el, annak az előzőek szerint sérelemdíj jár. Szintén sérelemdíj járhat pl. annak a hozzátartozónak, akinek a károsult sérülése miatt a teljes családi élethez fűződő joga megsérül, mert rokona a baleset miatt meghal, vagy jelentős gondozásra szorul. A bagatell, valódi hátránnyal nem járó látszólagos jogsérelemért ezentúl sem jár kártérítés, illetve sérelemdíj. Mivel egy új jogi lehetőségről van szó, ezért aki sérelemdíjat szeretne kapni, annak ajánlott alaposan tájékozódnia a sikeres érvényesítés feltételeiről.

Balesetmentes utat, dr. Herpy Miklós ügyvéd

Kérjük tartsa szem előtt, hogy a cikk megjelenése óta a jogi szabályozás esetleg változhatott!