Gyorshajtás miatt kármegosztás

A közlekedési balesetekben sajnos még mindig nagyon gyakori, hogy a motorosok a megengedett sebességet túllépik. Ennek egyik lehetséges következménye, hogy a balesetben egyébként vétlen motoros kárát az okozó kötelező felelősség biztosítója csak részben téríti meg kármegosztásra hivatkozva. Álláspontjuk szerint ilyen esetben minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb kár keletkezik, ezért megoszlik a felelősség az okozó és a gyorshajtó között. Ez a hivatkozás gyakran helytelen:

1. A szakirodalom számos olyan esetet ismer, amikor alacsony sebesség mellett nagyon súlyos következményekkel járt a közlekedési baleset – 10-15 km/h sebesség mellett maradandó vagy halálos sérülések keletkeztek – és ismer olyanokat is, amikor a magas sebesség ellenére csekély károsodás keletkezett.
2. A tudomány jelenlegi állása mellett nincs az a szakértő, aki meg tudná fillére pontosan mondani, hogy ha a baleset alacsonyabb sebesség mellett következik be, akkor milyen összegű kár keletkezett volna. A becslés erre nem alkalmas.

Azonban vannak olyan esetek, amikor a megengedett sebesség túllépésére hivatkozva jogos lehet a felelősség megosztás alkalmazása a balesetben részes személyek között. A döntő kérdés az, hogy a motoros részéről a megengedett sebesség mellett elkerülhető lett volna-e a baleset.

A közúti közlekedés összes résztvevőjét „baleset elhárítási kötelezettség” terheli, azaz ha veszélyhelyzetet lát, köteles a baleset elkerülése érdekében cselekedni, így főként fékezni. A vészfékezés – veszélyeztető jellegével magyarázhatóan – jogi előírásban nem szerepel. Ennek oka, hogy a jármű vezetője olyan intenzitású, hirtelen fékezésre (vészfékezésre) nem köteles, amely a járműve stabilitására veszélyt jelenthet. Emiatt jogi értelemben olyan közepes erősségű fékezés az elvárt, amely még nem veszélyes.

Példaként a felelősség vizsgálatánál egy elsőbbségi helyzetből kiindulva azt kell vizsgálni, hogy ha az elsőbbségben haladó motoros a megengedett sebességgel haladt volna a fékezés elhatározásakor és közepes fékezéssel megállhatott volna az összeütközés helye előtt, akkor már összefüggés van a gyorshajtás és a baleset bekövetkezése között. Ilyen esetben már megalapozott lehet a kármegosztás alkalmazása. Pl. 50 km/h sebesség esetén a jogilag elvárt féktávolság kb. 45-50 méter. Ha a megengedett sebesség 50km/h és baleset alkalmával a tényleges fékezés elhatározása ezen a távolságon belül van, akkor nincs okozati összefüggés a baleset bekövetkezése és a megengedett sebesség túllépése között, mert szabályos közlekedés mellett is történhetett volna a baleset, azaz kármegosztás alkalmazása sem indokolt.

Ha tehát valakivel szemben kármegosztást akarnak alkalmazni a megengedett sebesség túllépésére hivatkozva, akkor azt vitassa, mert az esetek nagy részében nem bizonyítható, hogy valóban az alacsonyabb sebességgel kisebb kár keletkezett volna. Tapasztalatom szerint a motorosok részéről nagyon gyakori az előírt sebességhatár túllépése baleseti ügyeikben, amin változtatni kell a motorosoknak. Kérem a sebességhatárok betartását minden motoros társam érdekében!

Balesetmentes utat, dr. Herpy Miklós

Kérjük tartsa szem előtt, hogy ez a cikk 2013. januárban készült, a jogi szabályozás azóta változhatott!