Biztosítási igazolás és kárrendezési változások

Évtizedek óta megszokhattuk, hogy aki hazánkban a közúti közlekedésben gépjárművel részt vett, annak pl. rendőri ellenőrzéskor igazolnia kellett, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkezik. 2013. július 1.-től ennek vége! Nem kell az érvényes biztosítás igazolását, illetve a díj befizetését igazoló csekket sem magunknál tartanunk. Így egy feladattal kevesebb terheli az üzembentartót és a vezetőt. Ami fontos, hogy a járműre mindig érvényes kötelező felelősség biztosítás legyen fenntartva.

A járási hivatalban –okmányirodán– az üzembentartói és tulajdonosi adatok bejegyzésekor –átírás–, a gépjármű vizsgáztatása alkalmával, és a közúti igazoltatáskor a biztosítási fedezet fennállását a hatóság számítógépes kapcsolat segítségével ellenőrzi majd. Nem lesz tehát kötelező ilyen igazolást felmutatni. Ettől függetlenül az ellenőrzés alá vont személy a felelősségbiztosítás fennállását az eddig is alkalmazott módokon – kötvénnyel, fedezet igazolással, biztosítási díj fizetését igazoló csekkel – is tanúsíthatja. Ha viszont az ellenőrzés során kiderül, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, úgy az illetékes járási hivatal a gépjárművet kivonja a forgalomból!

A közúti balesetek kárrendezésének szabályait is pontosította a törvényhozás. Amennyiben a károsult jármű műszaki totálkáros, vagy gazdaságilag totálkáros, akkor a biztosító a károsultnak a jármű piaci értéke és a roncs értéke közötti különbözetet köteles megtéríteni a baleset napjától esedékes késedelmi kamatával együtt. A károsult jármű akkor minősül műszaki totálkárosnak, ha műszakilag nem javítható. Az összetört jármű akkor számít gazdasági totálkárosnak, ha gazdaságosan nem javítható, mert a kárkori piaci értéke és a roncs értéke közötti különbözet kevesebb, mint a várható javítási költségei, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei és a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege. Tehát többe kerülne megjavítani, mint ha kifizetnék a jármű kárkori árát levonva abból a roncs értékét.

Ha a károsult jármű gazdaságosan javítható, akkor javítási számla nélkül a biztosító csak a javítási költségek nettó –azaz Áfa nélküli– összegét köteles kifizetni. A biztosító a javítási költségek Áfa-val növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, az anyagok költségét és a munkadíjat, valamint a számla a számviteli törvény előírásainak megfelel.

Balesetmentes utat, dr. Herpy Miklós

Kérjük tartsa szem előtt, hogy ez a cikk megjelenése óta a jogi szabályozás azóta változhatott!