Állati balesetek

A jármű elé fut a kutya, vagy a motor elé ugrik az őz, sajnos gyakori esetek. Az állatok is tudnak közlekedési balesetet okozni, de ki és hogyan felel értük? Az új Polgári törvénykönyv ebben is újított. Megjelent a vadászható állatért való felelősség szabálya, ez megkönnyíti a vaddal történő ütközés miatt keletkezett károk érvényesítését. A károkozásnak e körben három csoportját különböztetjük meg 2014. március 15. óta. Egyik a veszélyes állat tartójának felelőssége, másik a vadászható állatért való felelősség, végül minden más esetre az állattartók általános felelőssége vonatkozik.

Főszabályként az állattartó felelős az állat által okozott kárért. Nem kell fizetnie, ha bizonyítja, hogy felróhatóság nem terheli. Az állat tartója rendszerint az állat tulajdonosa, de állattartó lehet az is, aki az állat felügyeletét ellátja. Leggyakoribb ok az elszabadult állat károkozása. Mivel az állat tartója köteles a törvény szerint az állat szökését megakadályozni, ezért pl. az udvarból a közlekedők közé kifutó és balesetet okozó állatért annak tartója felel. Mivel a városokban, falvakban a közterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni (41/2010. Kormány rendelet 17.§), továbbá közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki a kutya féken tartására képes, ezért az elszabadult állat tartója szintén felel az így okozott károkért.

A veszélyes állatokat azok természete és viselkedése alapján kell megítélni, közömbös, hogy a kárt okozó állat vadon él-e vagy sem. Az ilyen állatért annak tartója objektív felelősséggel tartozik. Viszont a gépjárművel történő ütközés esetén – mivel mindkettő objektív felelősséggel tartozik – az általános szabályokat kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozott arra az esetre, amikor az úton pl. őz ugrott a motorkerékpár elé. Gyakran csak onnan lehetett megközelíteni a felelősség kérdését, hogy a vadásztársaság a kár megelőzése körében gondosan jár-e el.

Ennek a méltatlan helyzetnek a megszüntetésére tavasszal lépett hatályba a vadászható állatért való felelősség szabálya. Eszerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad érkezett. Vadászható állatfajok pl. a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, a fácán és a róka is (79/2004. FVM rendelet 1.§). A vadászatra jogosult objektív felelősséggel tartozik az ilyen állat által okozott károkért – végre a gépjárművel történő összeütközés esetében is! Csak azzal mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Kevés lesz a vadveszély táblára hivatkozni, azonban a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ezek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Fontos, hogy az ilyen kártérítési igény három év alatt évül el. A fizetési felszólítás nem szakítja félbe az elévülést, így vita esetén ezen idő alatt lehet csak a kárigényt peres úton érvényesíteni.

Balesetmentes utat, dr. Herpy Miklós ügyvéd

Kérjük tartsa szem előtt, hogy a cikk megjelenése óta a jogi szabályozás esetleg változhatott!