A baleseti kártérítés leggyakoribb esete, amikor részben vagy teljesen más személy hibájából közlekedési baleset vagy más jellegű baleset történik.
A kár megtérítésének teljes körű kötelezettsége miatt olyan sok címen kérhető baleseti kártérítés és havi járadékok, hogy azt teljes körűen felsorolni csak irodalmi méretekben lehet. Akit ilyen baleset ért, annak javallott baleseti ügyvéd szakértelmét igénybe venni kárigénye sikeres érvényesítése érdekében.
Az alábbiakban pár példán keresztül igyekszem szemléltetni, hogy mi mindenre terjedhet ki a kártérítés.
Testi sérüléssel járó baleseti kártérítés esetén a károsultat megilleti sérelem díj – vagy nem vagyoni kártérítés a 2014. március 15. előtti esetekben – valamint vagyoni kártérítés is.A baleseti kártérítés körébe tartozik például:
- kórházba való bekerülés miatt szükséges pizsama, papucs, köntös, törölközők, műanyag poharak, tányérok, evőeszközök, időtöltéshez vett újságok, dvd-k,
- a rokonok látogatási költségei,
- gyógyszerek, vitaminok és gyógyászati segédeszközök (pl. bot, kerekes szék), kenőcsök költsége (pl. amputált csonkhoz),
- roburáló és vitamindús étkeztetés többlet költségei a hatékonyabb gyógyulásért,
- munkából kiesett személy háztartási illetve kerti, mezőgazdasági munkájának pótlása miatt szükséges munkatöbblet díja, stb.
- természetesen ide tartozik a gyógyulása alatt a jövedelemben (havi fizetés, pótlékokkal és cafeteriával együtt, egyéb rendszeres jövedelem pl. vállalkozás bevételeinek visszaeséséből származó vesztesség) bekövetkezett hátrányos változás, ha ez a gyógyulás után is megmarad, akkor élet járadék szerűen kereset ill. jövedelem pótló járadék is. A kereset vesztesség, mint a jövedelem pótlás havi járadék formájában akkor is megilleti a károsultat, ha a baleset előtt nem volt állása vagy rendszeres jövedelme, de ebben az esetben a járadék összegénél már figyelembe kell venni, hogy a károsult csak részben vagy teljesen elvesztette a munka végzési képességét.
- szintén meg kell téríteni a gyógyulás alatt indokolt ápolás és gondozás ellenértékét, akkor is, ha azt egy rokon fizetés nélkül teljesítette,
- a közlekedési többletköltségek, mert gyógyszertárba, kórházi felülvizsgálatokra, gyógytornára vagy más terápiára kell járni, vagy az egészségi állapot miatt a tömegközlekedés igénybevétele nehézségekbe ütközik, stb.
A károsult sérülésének maradandó hátrányai miatt havi járadék formájában a károsult élete végéig háztartási illetve ház körüli, valamint mezőgazdasági munkája pótlása miatt szükséges munka többlet költsége is érvényesíthető. Különösen fontos, hogy pl. az elvesztett láb, kar funkciójának pótlására a legjobb minőségű művégtagok (pl. Ottobock Genium) költségét köteles megtéríteni a károkozó vagy annak biztosítója. A károkozó felelőssége az eredeti funkció helyreállítására leginkább alkalmas protézisre terjed ki és nem olyanra, ami csupán kielégítő módon mobilizálja a károsultat. Tehát nem az OEP finanszírozott protézis, hanem a legjobb minőségű protézis a kötelezettség tárgya. Ide tartozik a profi kerekes szék, bénulás esetén ágy, decubitus matrac, de a lakás, a fürdőszoba szükséges átalakításának költsége is. Baleseti kártérítés körében jár a károsultnak az a munkabér rész is, amelyet erejének különös megfeszítésével, azaz rendkívüli munkateljesítménnyel ér el, mint erőmegfeszítés cím adott járadék. Baleset miatt elveszített rokon esetén tartás pótló járadékban részesülhet pl. a gyermek, mert a baleset miatt meghalt szülőre eső felnevelés költségei is a baleseti kártérítés körébe esnek. De akár az elhunyt házastársa is jogosult lehet tartást pótló járadékra. Házastárs jellemzően a házastársi közös vagyonból rá eső jövedelem elmaradása esetén is igényelhet baleseti kártérítést. Ha a baleseti testi sérülés az egészséges családi életet is érinti, akkor sérelem díj jár azoknak a rokonoknak, pl. gyereknek, feleségnek, férjnek, szülőknek, esetleg testvérnek is, aki hátrányosan érintett ebben.
Maradandó sérülések esetén minden olyan költséget érvényesíteni lehet baleseti kártérítésként, amelyet a társadalombiztosítás már nem finanszíroz, de orvosilag indokolt arra, hogy a károsult életminőségét a baleset előtti állapothoz legalább közelítse (pl. legkorszerűbb művégtagok, kerekes szék, ágy ára és fenntartása, ). Ilyen eset a bénulásos sérülések esetén pl. a gyógymasszázs költsége, mert a társadalom biztosítás által finanszírozott mennyiségen felül indokolt további kezelés alkalmazása. De ide tartozik már a kisebb maradandó sérülések esetén is a rendszeres úszással felmerülő többlet kiadások költsége – még akkor is, ha ezzel kiadás nem merült még fel, de indokolt lenne úszni. Ha károsult a baleset bekövetkezésében maga is hibás volt, akkor kármegosztásra kerülhet sor, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a károkozó csak egy bizonyos arányban köteles megtéríteni a károsult kárát. Így ha a gyalogos szabálytalanul akart átkelni az úttesten, de egy autó azért ütöttel el, mert gyorsabban haladt, mint a megengedett sebesség és szabályosan közlekedve elkerülhette volna az ütközést, akkor kármegosztás lehet indokolt. A példánál maradva leggyakrabban a gyalogosra előnyösebb 60%-40%, illetve 80-20% körül kerülhet ez alkalmazásra, azaz a gyalogos kárának pl. 80% részét köteles a károkozó megtéríteni.