Biztosítást, de milyet?

Azért a biztosítók is „megérik a pénzüket”. Vannak olyan biztosítások, amelyek csak nevükben nevezhetőek annak, mert valójában nem nyújtanak kellő fedezetet a bajban, és természetesen vannak olyanok is, amelyek valóban segítenek a károsultnak. Különösen igaz ez az utasbiztosításokra. De honnan is tudjuk megkülönböztetni a látszat biztosítást a valóditól? Általában az egyik olcsó a másik meg drágább. Ha nagyon olcsó az ajánlott biztosítás, akkor célszerű máris gyanakodni.

Találkoztam olyan utasbiztosítással, mely szerint ha az utas csomagja a repülőgéppel történő utazás során tűnt el, a biztosító csak akkor volt köteles a biztosított kárát megtéríteni, ha a légitársaság az utas kárát írásban elismerte és meg is térítette. Ráadásul a biztosító által meghatározott maximális térítési összeg alacsonyabb volt, mint a légitársaságoké. Tehát a látszat szerint a Biztosítás alapján a légi utazás során a poggyász biztosítva volt ugyan, de valójában nem kellett fizetnie a biztosítónak. Valódi fedezetet nem nyújtó biztosítással találkozhattunk 1999. évben a napfogyatkozás idején 500 forintért árult papír kerettel készült szemüvegek mellé adott biztosítás esetén – szemkiégésre nem terjedt ki. Találkoztam olyan épület biztosítással is, amelyben kizárólag a tégla volt biztosítva, semmi más. De legalább olcsó volt. Ahogy egy kollégám képletesen monda: „Van biztosító, akinél tenger mélyén fekvő kősziklára tűzkár biztosítást lehet kötni”.

Az ördög a részletekben rejlik! Jellemzően a biztosítási események –szűk–meghatározása, a biztosítási kockázatból –széles körben– kizárt események és a biztosító –hosszasan felsorolt– fizetés alóli mentesülésére vonatkozó pontokban már megmutatkoznak a biztosító számra fenntartott kibúvók.

Szóval ha biztosítást köt az ember, célszerű tényleg alaposan meggyőződni arról, hogy a biztosítás valóban segítséget fog-e nyújtani a bajban. De mire kell biztosítás kötésekor figyelni? Még a kötés előtt el kell olvasni az „apró betűs részt”, tehát a biztosítási feltételeket. Ezen belül a legfontosabb: 1. Mi minősül káreseménynek – mert ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amire pl. az utas biztosítást szeretne kötni. 2. Milyen eseményeket zárnak ki a biztosítási események közül. 3. Milyen esetekben mentesül a Biztosító a fizetési kötelezettsége alól. Ehhez jellemzően pár perc elegendő szokott lenni. Ha már ezt megteszi az ember, nagy előrelépést tett annak érdekében, hogy a bajban valódi segítséget nyújtó biztosítása legyen. Aki alapos, az elolvassa az egészet. Van aki köt, van aki nem, ám aki köt biztosítást, az legyen körültekintő!

Balesetmentes utat: dr. Herpy Miklós