Kártérítés adózása

Kell-e adót fizetni vagy sem? Be kell-e vallani vagy sem? Rendszeres kérdések ezek a közlekedési balesetben bajba jutott károsultaktól. Bonyolultnak tűnik, pedig a válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

Alapvetően a magánszemély károsultnak nem kell fizetnie, de azért van kivétel.

A baleset előtti fizetést kompenzáló jövedelempótló kártérítés adóköteles, viszont minden más kártérítés – ideértve a sérelemdíjat is – adómentes.

Ugyanígy adómentes a büntetőeljárásban elrendelt közvetítői eljárás során kifizetett jóvátétel összege is.

A jövedelempótló kártérítést jellemzően a károkozó kötelező felelősségbiztosítója, vagy például egyes munkahelyi balesetek esetén a munkáltató téríti meg. Ebben az esetben a kifizető levonja a teljes keresetveszteséget terhelő adót, és befizeti az adóhatóság részére. A levont adóelőlegről igazolást kap a károsult, amit meg kell őriznie, és ami alapján az adóbevallását el is tudja készíteni. A fennmaradó „nettó” kártérítés a károsulté. Ha viszont úgy kerül a jövedelmet pótló kártérítés kifizetésre, hogy abból a kifizető nem vonta le az adót, akkor azt ki kell számolni, be kell vallani és az adót be kell fizetni.

A többi tehát adómentes: így pl. a gépjárműkár, a költségek megtérítése, a ruházatban keletkezett károsodás, a sérelemdíj, minden költségpótló baleseti életjáradék, a kártérítés után fizetett késedelmi kamat, stb.

Ha a károsult egyezséggel zárja le pl. a biztosítóval a kárügyét, úgy az egyezségben meghatározott összeg is adómentes lesz – ideértve a költségpótló életjáradékok egyösszegű megváltását is –, de amennyiben az egyezség keresetveszteség térítést, illetve jövedelempótló járadék megváltást is tartalmaz, úgy ez a megváltási összeg már adóköteles.

A kártérítésről nem kell adóbevallást benyújtani az adóhatóság részére – a keresetveszteség illetve a jövedelempótló kártérítés kivételével –, mert nem kell bevallani azt a bevételt, amit a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Így akinek megtérítik az összetört motorját, tönkrement ruházata után felmerült kárát, azután sem adóbevallást benyújtania, sem adóznia nem kell.

A közúti közlekedésben kötelezően előírt gépjármű felelősségbiztosítás körén kívül eső egyéni baleset- és betegségbiztosítások esetén eltérő a helyzet. Egy példa a jövedelmet pótló „kártérítés”, mint biztosítási szolgáltatás összege után – ha a biztosítási díj adómentes volt – csak a napi 15.000.-Ft-ot meghaladó rész után kell adózni. Érdemes odafigyelni a magánszemély, vagy más, pl. a munkáltató által kötött biztosítások terítéseire, mert azt terhelheti adófizetési kötelezettség. Részletekről – és az állandó jogszabályi változásokról – pl. a biztosítónál, valamint a NAV 06-40-42-42-42 telefonszámán lehet tájékozódni.

Cégek esetén annyiban más a helyzet, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a kártérítés nem minősül ellenértéknek, ezért a kártérítést áfa-körön kívüli tételként kell kezelni. Mivel ez „felhívás keringőre”, ezért az adóhatóság fokozottan vizsgálja a kártérítés címén kifizetett összegek adó kezelését.

Baleseti adót – bármennyire is megtévesztő a neve – a baleseti kártérítés után nem kell megfizetni, az a biztosítási díj után fizetendő.

Balesetmentes utat, dr. Herpy Miklós

Kérjük tartsa szem előtt, hogy a cikk megjelenése óta a jogi szabályozás esetleg változhatott!