A törvény egyszerűen fogalmaz: A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A kártérítés alapelve a Római Birodalom óta a restitutio in integrum, magyarul az eredeti állapotba való visszahelyezés. A károkozó felelőssége minden tekintetben a károsult baleset előtti vagyoni viszonyainak helyreállítására irányul. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (pl. összetört autó értékcsökkenését), az elmaradt vagyoni előnyt (pl. kereset vesztesség) illetve a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket (pl. összetört autó kijavítási költsége, szállítási díja). Mivel ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen – mert az idő kerekét visszatekerni nem lehet –, ezért a károkozónak pénzben kell megtérítenie a károsult kárát és – megalapozottság esetén – a sérelem díjat is.
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, tehát a károkozó a kárt, annak felmerültekor azonnal köteles megtéríteni. Ha csak később téríti meg a kárt, úgy főszabály szerint késedelmi kamatot is köteles fizetni a károsult részére.
A kártérítés fogalma körében felmerülhet kártérítés egy összegben, de felmerülhet havi járadék formájában is. Egy összegben fizetendő pl. a gépjárműben keletkezett kár, a kórházi kezelés során felmerült többletkiadások, a látogatások költsége, az otthoni lábadozás során felmerülő ápolási gondozási igény, a közművek többletköltsége, de a gyógyszerek költsége is, stb. Ide tartozik pl. a baleset miatt a balesetet követő évekkel később szükségessé váló műtéti költségek, de ha kell a kerekes szék, a profi művégtagok, protézisek ára is. Járadék szerűen kerülnek folyósításra jellemzően a megváltozott munkaképességűeknél felmerülő jövedelem pótló járadék (mert a baleset előtti keresetüket a baleset miatt nem tudják elérni), de költség pótló járadékok is, mint pl. közlekedési többletköltség, rehabilitációs többletköltség, háztartási ill. ház körüli kisegítő költsége, gyógyszer többletköltsége, rendszeres gondozási igény költségei, stb. A járadékok leggyakrabban a károsult élete végéig megilletik Őket.
A kártérítés fogalma mellett említést kell tenni az „általános” kártérítésről is. Ha kár keletkezett, de a kár mértéke nem állapítható meg pontosan, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas. Így pl. ha a károsult a baleset előtt elvégezte otthonában a háztartási teendőket, de a baleseti sérülése miatt erre nem képes, akkor az emiatt szükségesség váló háztartási kisegítő elméleti költségeire igényt tarthat. Ezt pl. tanúkkal lehet bizonyítani.
Bíróságok gyakorlatában sokszor adódik olyan helyzet, amikor nem lehet „fillérre pontosan” megállapítani a kár mértékét, de ez esetben is a károsultnak kell bizonyítást folytatnia arra, hogy valóban kár érte. Ilyen eset lehet pl. ha a károsult a baleset miatt kárügyét intézi, telefonál, utána jár a dolgoknak, stb. Még ha nyilvánvaló is, bizonyítást kell erre is lefolytatni tanúkkal, telefon számlákkal, stb. ahhoz hogy igényét megítélhesse a bíróság. Mivel a kártérítés kérdése egy súlyos baleset estén nagyon összetett probléma, ezért célszerű kártérítési ügyvédet megkeresni.
