Kártérítés másképpen

Nem árt tudni pár dolgot a kártérítés március 15.-én megváltozott szabályairól! A régi törvény alapelve a Római Birodalom óta kialakult restitutio in integrum, magyarul az eredeti állapotba való visszahelyezés volt. Amíg csak a más hibájából elpusztult kecske pótlása volt a feladat, addig ez jól is működött, de mivel ez manapság már kivitelezhetetlen – mert az idő kerekét visszatekerni nem lehet – ezért a kárt szinte minden esetben pénzben kell megtéríteni. Egy balesetben pl. végtag elvesztésénél sem lehet az eredeti állapotot helyreállítani.

Az új törvény egyszerűen fogalmaz: A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Fejlődve a korral a törvény alapelve már az, hogy a károkozónak anyagi értelemben olyan helyzetet kell teremtenie, mintha a károkozás nem történt volna meg. Főszabály szerint ezért a kártérítést pénzben kell megtéríteni. Pl. egy elvesztett láb esetén, a legmodernebb művégtag árát köteles a károkozó kifizetni. Tehát nem a balesetkor fennálló állapot az irányadó, hanem olyan állapot megteremtése, mintha a baleset meg sem történt volna. Egy súlyos baleseti sérülés esetén komoly különbség van a kettő között!

A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (pl. összetört motor értékcsökkenését), az elmaradt vagyoni előnyt (pl. kereset vesztességet, vagy vállalkozásnak igazolható elmaradható hasznát) továbbá a baleset nélküli állapot megteremtéséhez szükséges költségeket (pl. összetört motor kijavítási költsége, szállítási díja). Ide tartozik a más hibájából testi sérülést szenvedett motorost megillető háztartási- és házkörüli kisegítő költségei, ápolás-gondozás indokolt összege, közlekedési költség, gyógyszer, kórházi látogatással felmerült költségek stb., még sokszor akkor is, ha azokkal ténylegesen nem merült fel kiadás. Kártérítés felmerülhet egy összegben, de felmerülhet havi „élet” járadék formájában is.

Egy összegben fizetendő meg a károsult részére tipikusan pl. a gépjárműben keletkezett kár, a kórházi kezelés során felmerült többletkiadások, a rokoni, baráti látogatások költsége, az otthoni közművek többletköltsége, stb. Ide tartozik pl. a balesetet követő évekkel később szükségessé váló műtéti költségek, de ha kell, egy – Tb támogatottnál sokkal jobb – kerekes szék, a profi művégtagok, protézisek ára is. Járadék szerűen kerülnek folyósításra jellemzően a megváltozott munkaképességűeknél felmerülő jövedelem pótló járadék (mert a baleset előtti kilátásaikhoz képest nem tudnak annyit keresni, mint egészségesen lehetne), a tartást pótló járadék, de a költség pótló járadékok is a károsult élete végéig, mint pl. közlekedési többletköltség, rehabilitációs – pl. úszás – többletköltség, háztartási ill. ház körüli kisegítő költsége, stb.

A kártérítés mellett a más hibájából bekövetkezett pl. testi sérülés, közeli rokon súlyos sérülése, halála miatt sérelem díj is jár a károsultaknak. A kártérítési igény főszabály szerint a kár bekövetkezésétől számított 5 év alatt évül el. Nagyon fontos változás, hogy az elévülést a károkozó írásbeli felszólítása már nem szakítja félbe. A kártérítési követelést csak elévülési időn belül lehet bírósági úton érvényesíteni.

Balesetmentes utat: dr. Herpy Miklós