A kártérítési felelősség sokrétű kérdés. Megkülönböztetünk szerződésszegéssel okozott kárt és kártérítési felelősséget a szerződésen kívül okozott kárért. A szerződésszegéssel okozott károkra a 2013. évi V. törvény (új Polgári törvénykönyv) nagyon szigorú szabályokat tartalmaz. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ez szinte az objektív felelősséget jelenti. Természetesen ilyen szabályozás mellett minden szerződő félnek az az érdeke, hogy a szerződésben felhívják a másik fél figyelmét arra, hogy a másik szerződés szegése esetén milyen káruk keletkezhet, hiszen ha a szerződésbe bele van írva a várható következmény, akkor már nem igen lehet megmagyarázni, hogy miért nem volt előre elhárítható a kár bekövetkezése vagy legalább a mérséklése.
A szerződésen kívül okozott kárért való kártérítési felelősségnek számos formája van: Az általános szabály szerint a törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Minden károkozás jogellenes. Ez alól kivétel, ha:
- a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta (pl. sport baleset),
- a jogtalan támadás elhárítása érdekében a támadónak okozta, vagy
- szükséghelyzetben okozta (pl. ég a ház, akkor jogszerűen lehet a szomszéd telkéről vizet hozni az oltáshoz), vagy
- a jogszabály által megengedett magatartással okozta (pl. jogszerű előzetes letartóztatás miatt kereset vesztesség merül fel).
Alapvetően tehát az új Ptk alatt 2014. március 15. utáni káresemények vonatkozásában a kár okozójának kell mentegetőznie, nem pedig a károsultnak kell a jogellenességet bizonyítania. Ez jelentősen megkönnyíti a károsult helyzetét.
A szerződésen kívül okozott károknak vannak speciálisan szabályozott esetei is. Ezek:
Felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért, mely objektív felelősséget takar. Ilyen tipikus eset pl. amikor egy autó gyalogossal vagy kerékpárossal ütközik össze, de nem tartozik ide az orvosi tevékenység, hiába jár nagy veszélyekkel.- Felelősség más személy által okozott kárért. Ilyen eset pl. amikor az alkalmazott a munkaviszonya körében, vagy a cég ügyvezetője a cég működési körében eljárva másnak kárt okoz.
- Felelősség a vétőképtelen személy károkozásáért (pl. gyermek károkozása).
- Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért (az állam közigazgatási működése vagy mulasztása miatt felmerült kár, ideértve a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott károkat is)
- A termékfelelősség. Nem összekeverendő a szavatossági és a jótállási felelősséggel. (A hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár és a termék által más dologban 500€-t meghaladó kár esetén a gyártó, importőr – a gyártó hiányában minden forgalmazó – objektív felelősséggel tartozik.)
- Felelősség az épületkárokért (Pl. épületről leeső vakolatdarab, vagy hó)
- Felelősség az állatok károkozásáért (pl. kutyaharapás).
